2014. március 29., szombat

01. Kritika - A végzet kelyhe

A végzet kelyhe
link (x)
Trailer:
Tökéletes volt a zene, ami a kisfilm alatt szólt és hiába néztem meg többször is szúrós szemmel, hátha találok benne valami hibát, szerintem ennél jobbra aligha lehetett volna megalkotni. Tetszett, és szerintem tökéletesen illet a történet alaphangulatához. Felkeltette az érdeklődésemet és ennek hála, lelkesen kezdtem bele a történet olvasásába.

Kinézet:
A tiétek az egyik legigényesebb és legszebb blog, amit valaha láttam, pedig már lassan két éve, hogy beléptem a blogspot világába. A színek harmonizálnak egymással, a chat illik az oldal többi részéhez, a modulsáv átlátható, nincs túlzsúfolva. 
A bejegyzéseitekben majdnem minden apróságra odafigyeltetek - sorkizártra állítottátok a szöveget, a betűtípus olvasható, kellemes a szemnek. Viszont, mind a ketten különböző színnel, mérettel és betűtípussal dolgoztok. Nagyon zavaró tud lenni. Egyetlen problémám van még: túl nagy a fejléc. Igaz, hogy igényes és gyönyörű, de engem személy szerint nagyon zavar, hogy valahányszor megnyitom a blogot, csak azt látom belőle. Semmi mást. 
Tetszett, hogy minden fontosabb dolognak külön oldalt szenteltetek, ahogy az is, hogy elmagyaráztátok a legfontosabb dolgokat. A két főbb szereplőt jellemeztétek, csak úgy, ahogy a világot is, amit megalkottatok számukra. Viszont szerintem kellene még egy oldal a fejezeteknek is, mert így mindig vissza kell keresni, és az sokszor elveszi a kedvét az embernek az olvasástól.

Történet:
Magával ragadó. Ez az első, ami az eszembe jutott róla, amikor olvasni kezdtem. A világ, amit megalkottatok nagyon egyedi, s bár tényleg a Gyűrűk urához hasonlít leginkább, én még sem szeretném egymás mellé tenni a kettőt. 
A történet egy sárkánylovasról és egy szellemszerű lányról szól, aki képtelen megérinteni másokat, s csupán csak akkor érez igazán, ha belebújik egy másik élőlény testébe. Mind a ketten maguk mögött hagyják az otthonukat, különböző, mégis egyformán személyes okok miatt. Személy szerint nagyon vártam, hogy találkozzanak, s bár ez az utolsó feltöltött fejezetekben megtörtént, sokkolt a kivitelezésetek. Ha nem sejteném, hogy a lányt ilyen szellem formában szinte lehetetlenség megölni, akkor nagyon megijedtem volna, Így viszont... viccesnek találtam. 
Nem szeretnék túl sok mindent elárulni a történetről, hátha valaki kedvet kap az olvasáshoz, mindössze annyit, hogy az egyik legjobb, amit olvastam és én ezer százalék, hogy követni fogom a továbbiakban is.

Szereplők:
Két szereplő van, akiket mindenképp muszáj megemlítenem ebben a jellemzésben, méghozzá Caius és Shayn - a két főszereplő.
Caius: Nekem nagyon szimpatikus srácnak tűnik, és amikor a sziklaszirten állt, készen a vizsgára, nagyon megijedtem, hogy nem választja ki egyetlen sárkány sem. Sikerült elérnetek, hogy a szívemhez nőjön a karaktere és ez nagy elismerés a részemről. Kedves, bátor és kitartó. Egy igazi sárkánylovas, aki képes lenne az életét áldozni a lelki társáért. 
Shayn: Az ő személyisége is kidolgozott. Egy lány, akitől elvették az érintés csodáját, s ezáltal lassan de biztosan megsavanyodott legbelül. Jellegzetes tulajdonságai emiatt alakultak ki, így vált csipkelődővé, olykor már zsémbessé. Mégis, van benne valami, ami szerethetővé teszi, mint például az a fájdalom, amit az őzgida halálakor érzett. Nem ismerte, mégis szenvedett a halálakor, ami példa értékű.

Helyesírás:
Szerintem tisztában vagyok a helyesírás alapjaival, nem is találtam benne komoly, már-már eget-rengető hibákat, csupán pár elütést. 
A fogalmazásotok szép és választékos, de nem tudom, feltűnt-e nektek, hogy két különböző személyben írtok. A lány szemszöge mindig E/1, a fiúé pedig E/3. Szerintem beszéljétek meg, hogy melyik maradjon a végleges.
Plusz, még valami, amit mind a kettőtöknél észrevettem:
A párbeszédeknél mindent külön sorban kezdtek, pedig ez nem mindig helyes.
Konkrét példát is hoztam:
- Igen, apám volt az apád sárkánya. "Vér a vérből, vér a vérrel legyőzhetetlen kötelék." - dúdolja a sárkány határozott, ám mégis valamiféle dallamos hangon.
- A legerősebb kötelék sárkány és lovasa között. - teszi hozzá, majd ismét elmosolyodik, és oldalt fordul, hogy Caius rátehesse a nyerget.
Szerintem ezt így kéne:
- Igen, apám volt az apád sárkánya. "Vér a vérből, vér a vérrel legyőzhetetlen kötelék." - dúdolja a sárkány határozott, ám mégis valamiféle dallamos hangon. - A legerősebb kötelék sárkány és lovasa között. - teszi hozzá, majd ismét elmosolyodik és oldalt fordul, hogy Caius rátehesse a nyerget.
S tényleg az utolsó: A 6. fejezetben Shayn nevét többször Sayn-nek írtátok. Erre figyeljetek oda, hiszen bár különlegesek a neveitek, épp ezért könnyebben el lehet rontani.

Összességében:
10/8 - Nagyon eredeti, már-már egy külön világ, amit megteremtettetek. Pár apró hiba előfordult, de ez mindenkivel megesik. Csak így tovább, és remélem mihamarabb lesz folytatás!

Millio puszi Xx
szerecsendio

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése