16. Kritika - Sarki Fény

Sarki Fény

link (x)

Trailer:
Kidolgozott; ez volt az első szó, ami eszembe jutott róla. Minden gif egyforma méretű, a színük sem tér el, mindet fekete-fehérre állította a készítő (ha te vagy, akkor gratulálok, mert valamiért ezt nagyon sokan elfelejtik, amitől csúnya lesz az összhatás). A zene illett a történethez, a szereplőkhöz, a szöveghez. Minden passzolt s ha először erre találtam volna rá, biztosra veszem, hogy rákerestem volna a blogodra is. Egy szó, mint száz: figyelemfelkeltő. Olyan, amilyennek lennie kell.

Kinézet:
Letisztult. Amint ránéz az ember, megállapíthatja: Egyszerű, de nagyszerű - hogy eme közhellyel éljek. A fejléced csodaszép, teljes mértékben tükrözi a történetet, a két szereplő zeneszeretetét. Még nem tudom, a lovak hogy jönnek a képbe, de kíváncsian várom.
A háttered illik a fejléchez, nem mozog együtt a bejegyzéseiddel, aminek kimondottan örülök, hiszen bárkit megkérdezel, aki ismer, megmondja: irritálónak találom. Szóval hatalmas piros pont.
A bejegyzéseid rendezettek, a betűtípus olvasható, semmi csicsás karakter. A sorkizárásnak külön örülök, annak meg pláne, hogy nincsenek felesleges képek, melyek megszakítanának az olvasásban. A fejezeteket bekezdésekre tagolod, kellemes a szemnek.
A modulsávod áttekinthető, bár engem zavarnak a versenyes képeid. Tudom, hogy alap követelmény a jelentkezéshez, hogy kitedd, de amint vége a megmérettetéseknek, leszedhetnéd, esetleg csinálhatnál nekik egy külön oldalt. Rontja a színek összhatását.
Ha már színek... a chat hibátlan, végre nem üt el az oldaltól. Sokan elfelejtik ezt az "apróságot".
Az oldalaid rendezettek, a képek egyformára vannak szerkesztve, a betűk ott is olvashatóak. Tetszett, hogy minden helyszínhez csatoltál egy képet, nem csak a szereplőkhöz, s hogy írtál a városokról egy-egy rövid ismertetőt az olyanok számára, mint én, akik még sosem jártak ezeken a helyeken (Párizst kivéve).

Történet:
Egyszerűen imádom! Tudom, egy összeszedett kritikát nem éppen így kell kezdeni, de amint megláttam, hogy felkerült az ötödik rész, azonnal nekikezdtem az olvasásnak és boldogan kijelenthetem: ezúttal a külső tökéletesen tükrözi a történet minőségét.
Az alapsztori aranyos: adott egy lány, aki a családjával karöltve visszaköltözik Nesodden városába, oda, ahol régen, a mostanra már megboldogult nagymamája élt. Annak idején a szomszédban egy aranyos kisfiú lakott, akivel gyakorta játszottak, de ő és a családja elköltöztek. Mint később kiderült, a két fiatal egy zenei iskolába fog járni, ráadásul egyazon osztályba. Mosolyogva olvastam az eddig feltöltött részeket. Az egész sztorinak van egy bájos kisugárzása, ráadásul a helyszín sem mindennapi. Norvégia gyönyörű ország, és jó volt végre valami különlegeset olvasni - nem a megszokott városokat: London, New York és társaik. A főszereplővel együtt csodáltam a környezetet, gyönyörködtem a tájban, ami közelebb hozta hozzám, Olvasóhoz.
Bevallom, még soha életemben nem hallottam Alexander Rybak-ről, fogalmam sincs, ki lehet ő - persze a történet alapján gondolom egy zenész -, de kedvet kaptam hozzá, hogy rákeressek a neten, ami szintén a te érdemed.
A történeted szellemes, kellően vicces, életszerű. Nem rugaszkodsz el a valóságtól, ami jó, hiszen így könnyebb volt beleélnem magam Frida helyzetébe. Elhitetted velem, hogy akár én is lehetnék.

Szereplők:

Jó pár szereplőd van a blogban, megpróbálok mindenkiről írni egy keveset.
Kezdetnek ott van drága főhősnőnk: Frida. Nagyon aranyos lány, minden mozdulatán és cselekedetén látszik, hogy mennyire szereti a zenét, hogy mennyire átlagos, mégis imádni való. Egy igazi tini. Látogatja a közösségi oldalakat és veszekedik a nővérével - itt ki kell emelnem a kedvenc beszólásomat, ami sajnos csak fejben hangzott el, de annál inkább megmosolyogtatott. Itt döntöttem el, hogy feliratkozom. "Ideje lenne elkezdeni edzeni, cicabogár!" Sikerült megalkotnod egy olyan karaktert, aki tökéletes legjobb barátnő lenne, bárki számára. Nagyon szereti a kistestvérét, s látszólag már most odavan Alex-ért, ami nem csoda. Engem is levett a lábamról.
S akkor el is érkeztünk a második legfontosabb szereplőhöz. Alex tehetséges hegedűművész, az édesapja tanítja. Ambiciózus, minden álma, hogy felvegyék a moszkvai iskolába. Vicces, aranyos, tényleg kitűnő humorérzékkel. Sokszor hallottam már, hogy az emberről mennyit elárul, kikkel barátkozik. Nos, Alex barátai fergetegesek. Biztos vagyok benne, hogy mellettük egyetlen unalmas másodperce sincs, ami így normális, hiszen még "gyerek".
Lotte, Frida nővére kissé házsártos személyiség, mégsem tudok megorrolni rá, egyetlen beszólásáért sem. Felrázza a történéseket, mosolyt csal az ember arcára azzal, hogy folyamatosan zsörtölődik. Az, ahogy duzzogva végigülte az utat, ahogy a fürdőszobában viselkedett, majd még neki állt feljebb, hogy a húga nem ment arrébb... életet csempész a fejezeteidbe.
Petra, Adrian és Frida anyukája: kedves család, tökéletes szerepleosztás. Bár jobban szeretem magam elképzelni a szereplőket, muszáj voltam belesni a karaktereid képeihez, és örültem, hogy nem mindennapi emberek néztek vissza rám. Petra tüneményes kislány, a felnőttek pedig... Hangosan felnevettem, amikor Frida elmesélte: rájuk nyitott hatvankilenc közben. Eszméletlenek!

Helyesírás:
Alapvetően te is tisztában vagy a helyesírás alapjaival. A fogalmazásod választékos, nincsenek idegesítő szóismétléseid, sem pedig tőmondataid. A fejezeteidet gördülékenyen olvastam, ami mindig jó jel. Ha akadozott lenne, nem hiszem, hogy sokan visszatérnének.
Azonban találtam két dolgot, ami megemlítenék.

IGEIDŐK
Mint sokan mások (köztük néha én is), te is beleesel abba a hibába, hogy kevered a jelent és a múltat. Főleg az elején. Mivel észrevettem, hogy leginkább jelenben írod a részeket, így ehhez mérten javítok bele:
"Mély levegőt vettem. Az esti, óceáni pára jót tesz a fejnek, kitisztítja a gondolatokat." helyesen valahogy így lenne: Mély levegőt veszek. Az esti, óceáni pára jót tesz a fejnek, kitisztítja a gondolatokat.

KÖZPONTOZÁS
Nekem úgy tanította a magyartanárom, s én hiszek neki, hogy vagy írsz pontot, és akkor nagybetűvel folytatod a kötőjel után, vagy nem írsz pontot, és kisbetűvel (úgy nevezett közbevetés).
Szerintem ilyen esetben kellene az a mondatvégi írásjel.
"- Köszönöm - Becsapta az ajtómat, és visszatrappolt a szobájába, hangosan becsapva az ő ajtaját is." helyesen: - Köszönöm. - Becsapta az ajtómat, és visszatrappolt a szobájába, hangosan becsapva az ő ajtaját is. 
Megjegyzem, ebben pont volt egy szóismétlés, de úgy gondolom, hangsúlyozni szerettél volna, így eltekintettem felőle. S ez a mondat is múltidejűre sikeredett, így elbizonytalanodtam abban, hogy akkor most melyik igeidőben fogalmazol.

Összességében:

10/9 - a történeted eredeti, a szereplőid aranyosak és életszerűek, a blogod csodaszép. Figyelj oda az igeidőkre és a pontokra, és tényleg tökéletes lesz a blogod. Sok sikert a továbbiakhoz!

Millio puszi Xx

szerecsendio