Az álarc mögött
link (x)
Trailer:
-
-
Kinézet:
Teljes mértékben tükrözi a történetet. Egyáltalán nem félrevezető, az olvasó ugyanis pontosan azt kapja, amit a designt látva elvár a bloggerinától.
Mivel nincsenek konkrét szereplőid, és mindent az olvasó képzeletére bízol, a fejlécen szereplő lány bárki lehetne, akiknek gyönyörű, barna haja van. Épp ezért, kicsit csalódott vagyok, hogy pont ezt a lányt választottad, mert én személy szerint egyáltalán nem így képzelem el a főszereplőt. A szépség persze szubjektív, aki nekem gyönyörű, az lehet, hogy neked már kevésbé, így ebbe nem igazán szólhatok bele. Csak gondoltam megjegyzem.
A háttered letisztult, nem mozog együtt a bejegyzéssel, aminek nagyon örülök, hiszen attól mindig a falra mászom.
A színek harmonikusak, a kék ezernyi árnyalatát tükrözi vissza a design, és ami még külön tetszik: a mozgó képeknek is adtál egy kékes árnyalatot.
A chat átlátszó, ezzel nem is tudtál mellé nyúlni.
A bejegyzéseid olvashatóak, a betűtípus bár helyenként egész kicsi, azért még nem bántja az ember szemét, én mégis nagyobbra állítanám. A részeket nem zsúfolod tele képekkel, amiért roppant hálás vagyok, viszont hiányolom, hogy legalább egy kis kép legyen a fejezetek elején. Nem kimondottan a szereplőidről, de olyan sok "arctalan" lány kering a világhálón, akik mondjuk csak nyaktól lefelé, esetleg háttal láthatóak a képeken.
A modulsávod rendezett, a versenyes képeidnek készítettél egy külön oldalt, és mivel ezt eleve tanácsolni szoktam a kritikáimban, a képzeletbeli listámon ezt is a jó oszlopba írom.
Igazából nem is nagyon tudok belekötni ebben a részben a blogodba, mert tényleg mindenre odafigyelsz. A kódolás egyszerű és nagyszerű, az összhatás tökéletes, ráadásul minden apró részletre odafigyelsz.
Egy szó, mint száz... gyönyörű blogod van, amire igazán büszke lehetsz.
ui.: azon az oldalon, ahova a kritikáidat teszed, az egyik kép hibás.
Teljes mértékben tükrözi a történetet. Egyáltalán nem félrevezető, az olvasó ugyanis pontosan azt kapja, amit a designt látva elvár a bloggerinától.
Mivel nincsenek konkrét szereplőid, és mindent az olvasó képzeletére bízol, a fejlécen szereplő lány bárki lehetne, akiknek gyönyörű, barna haja van. Épp ezért, kicsit csalódott vagyok, hogy pont ezt a lányt választottad, mert én személy szerint egyáltalán nem így képzelem el a főszereplőt. A szépség persze szubjektív, aki nekem gyönyörű, az lehet, hogy neked már kevésbé, így ebbe nem igazán szólhatok bele. Csak gondoltam megjegyzem.
A háttered letisztult, nem mozog együtt a bejegyzéssel, aminek nagyon örülök, hiszen attól mindig a falra mászom.
A színek harmonikusak, a kék ezernyi árnyalatát tükrözi vissza a design, és ami még külön tetszik: a mozgó képeknek is adtál egy kékes árnyalatot.
A chat átlátszó, ezzel nem is tudtál mellé nyúlni.
A bejegyzéseid olvashatóak, a betűtípus bár helyenként egész kicsi, azért még nem bántja az ember szemét, én mégis nagyobbra állítanám. A részeket nem zsúfolod tele képekkel, amiért roppant hálás vagyok, viszont hiányolom, hogy legalább egy kis kép legyen a fejezetek elején. Nem kimondottan a szereplőidről, de olyan sok "arctalan" lány kering a világhálón, akik mondjuk csak nyaktól lefelé, esetleg háttal láthatóak a képeken.
A modulsávod rendezett, a versenyes képeidnek készítettél egy külön oldalt, és mivel ezt eleve tanácsolni szoktam a kritikáimban, a képzeletbeli listámon ezt is a jó oszlopba írom.
Igazából nem is nagyon tudok belekötni ebben a részben a blogodba, mert tényleg mindenre odafigyelsz. A kódolás egyszerű és nagyszerű, az összhatás tökéletes, ráadásul minden apró részletre odafigyelsz.
Egy szó, mint száz... gyönyörű blogod van, amire igazán büszke lehetsz.
ui.: azon az oldalon, ahova a kritikáidat teszed, az egyik kép hibás.
Történet:
Amikor elolvastam az előszót, úgy gondoltam: íme, itt egy újabb blog, amiben a lány újságíró, és leleplező cikket ír a híres, de bunkó fiúról, akibe időközben beleszeret, mert kiderül, hogy nem is irritáló a személyisége, csupán egy meg nem értett szőke herceg... épp ezért elég nehézkesen kezdtem bele az első fejezetbe.
S milyen jól tettem, hogy nem zártam be a blogot! Imádtam!
De kezdjük is az elején. Miben más a te történeted, mint az összes többi, ami ugyanerre az alapra épül?! Engem személy szerint a két főszereplő személyisége fogott meg. Az, hogy a lány tényleg szívből gyűlöli/gyűlölte a fiút, és nem adta fel az eszméit egy kedves szó hallatán (sem pedig ráhatásra). Ugyanis ez a legnagyobb hiba az ilyesfajta történeteknél, amit az írópalánták zöme - közöttük régebben én is - elkövet.
A történetvezetésed megmarad a valóság határán, minden szereplőre odafigyelsz, a karaktereidnek megvan a saját világuk, nem függenek egymástól.
Az is egy pozitívum, hogy az előszóban, bár leleplezted a végkimenetelt, a fejezeteket olvasva, fogalmam sincs róla, mégis hogyan gabalyodhatnának össze a főhőseink, ugyanis behoztál egy harmadik személyt, aki van legalább ugyanolyan szimpatikus, mint Alexander. Erre azonban majd inkább a szereplők hasábban térek ki.
Tetszik - és igen, ezt olvasva a legtöbben szerintem már sejtik, hogy kevés dolog van, amibe bele tudok kötni, így ez leginkább ajánló, mintsem kritika -, hogy majdnem minden fejezetben elejtesz egy apró sejtetést, ami a titkokra utal. Alex családja, Nica múltja... egyikről sem tudunk semmit, a szereplők mégis közel kerülnek az olvasóhoz. Talán épp egy ilyen pillanatban döntöttem el, hogy igenis adok egy esélyt a folytatásnak. Sikerült elérned, hogy szőrös szívem ide vagy oda, feliratkozzam a blogodra. Gratulálok!
Amikor elolvastam az előszót, úgy gondoltam: íme, itt egy újabb blog, amiben a lány újságíró, és leleplező cikket ír a híres, de bunkó fiúról, akibe időközben beleszeret, mert kiderül, hogy nem is irritáló a személyisége, csupán egy meg nem értett szőke herceg... épp ezért elég nehézkesen kezdtem bele az első fejezetbe.
S milyen jól tettem, hogy nem zártam be a blogot! Imádtam!
De kezdjük is az elején. Miben más a te történeted, mint az összes többi, ami ugyanerre az alapra épül?! Engem személy szerint a két főszereplő személyisége fogott meg. Az, hogy a lány tényleg szívből gyűlöli/gyűlölte a fiút, és nem adta fel az eszméit egy kedves szó hallatán (sem pedig ráhatásra). Ugyanis ez a legnagyobb hiba az ilyesfajta történeteknél, amit az írópalánták zöme - közöttük régebben én is - elkövet.
A történetvezetésed megmarad a valóság határán, minden szereplőre odafigyelsz, a karaktereidnek megvan a saját világuk, nem függenek egymástól.
Az is egy pozitívum, hogy az előszóban, bár leleplezted a végkimenetelt, a fejezeteket olvasva, fogalmam sincs róla, mégis hogyan gabalyodhatnának össze a főhőseink, ugyanis behoztál egy harmadik személyt, aki van legalább ugyanolyan szimpatikus, mint Alexander. Erre azonban majd inkább a szereplők hasábban térek ki.
Tetszik - és igen, ezt olvasva a legtöbben szerintem már sejtik, hogy kevés dolog van, amibe bele tudok kötni, így ez leginkább ajánló, mintsem kritika -, hogy majdnem minden fejezetben elejtesz egy apró sejtetést, ami a titkokra utal. Alex családja, Nica múltja... egyikről sem tudunk semmit, a szereplők mégis közel kerülnek az olvasóhoz. Talán épp egy ilyen pillanatban döntöttem el, hogy igenis adok egy esélyt a folytatásnak. Sikerült elérned, hogy szőrös szívem ide vagy oda, feliratkozzam a blogodra. Gratulálok!
Szereplők:
Nos, akkor kezdjünk bele. Van pár fontosabb szereplőd, én mégis négyet emelnék ki, ugyanis a kislányokról semmi mást sem tudnék mondani, minthogy imádni valóak, és őket "látva" nagyon örülnék egy óvodás kistestvérnek.
Nica: Egy kemény, érett gondolkodású, kreatív lány, aki megpróbálja kirekeszteni az életéből az embereket, ezzel megvédve magát egy, vagy akár több esetleges csalódástól. A gyűlölet, amit Alexander iránt táplál, eleinte lappang, végül, amikor interjút kell készítenie vele, a felszínre tör és kiteljesedik. Nem hiszem, hogy képes lennék olyan jól jellemezni őt, ahogy azt a másik főszereplőnk tette, de azért kitartóan próbálkozom. Egyetértek azzal, amit a fiú mondott. Nem őt, hanem saját magát gyűlöli, azt, hogy annyira hasonlítanak egymásra. Nica kissé prűd, nem viseli jól, ha nyíltan flörtölnek, vagy a szexről beszélnek a közelében, ami fura, tekintve, hogy már gimnáziumba jár, és nem is elsőéves. Ez viszont nem kifejezetten hátrány, hiszen melyik fiú ne szeretne megrontani egy ártatlan lányt?! S épp itt jön be a képbe Mr. Kedves, És Lébókolom A Csillagokat Az Égről, alias Kyle.
Kyle: Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem kedvelem, viszont van bennem valami, ami óvatosságra int vele kapcsolatban. Hiszen úgy érzem - mint író, és olvasó -, ha valami ilyen szép, az a velejéig romlott. Az is megfordult a fejemben, hogy van valami abban a fogadás dologban, amit Alex elejtett az egyik beszélgetésben. Ráadásul a fiú elég durva Kyle-lal, ami megint elgondolkodtat. A barátja... ha az én egyik barátom összejönne valakivel, akit kedvelek, attól még nem utálnám meg. Feltéve persze, ha tudom, hogy rosszat akar annak, akit kedvelek... na jó, lehet kicsit érthetetlen a kikezdhetetlennek hitt logikám, de tíz perccel múlt éjfél. Ennyire telik.
Alexander: Hogyan is jellemezte Nica? Egy bunkó, beképzelt, érzéketlen barom... vagyis minden lány plátói szerelme, az elérhetetlen élsportoló, akit meglepő módon a főszereplőlány a háta közepére sem kíván. Bevallom, az én fejemet is elcsavarta. Na, nem kell egyből rosszra gondolni, nem a bunkóság a gyengém, inkább az, hogyha valaki okos. Alex pedig kifejezetten az, ez pedig már az interjúnál bebizonyosodott a számomra. Oszlopos Damon Salvatore fanként imádom, ha egy fiú egyszerre tűnik rossznak, és jónak. Az, hogy Kyle óvva intette Nicát Alextől, és az, ahogy a fiú bánt a lánnyal... a hangulatingadozásai számomra megmutatják, hogy belül kicsit bizonytalan, ettől pedig úgy érzem, meg kell védenem. Aztán lehet, hogy tévedek, ennek ellenére izgatottan várom, hogy elhessegesd a ködöt, ami köré kreáltál. Mert az, hogy van egy édes húga, aki mellett meglágyul, nem feltétlen jelenti azt, hogy tökéletes a családi háttere.
Angel: Nica legjobb barátnője, tökéletes divatdiktátor, egy okos szőke, akiért döglenek a pasik, de akit csak egy fiú érdekel, akit ha meglát, azonnal bizonytalanná válik. Ugyan már! Álljon a sarkára, és beszéljen a főszerkesztővel, mert ez az egyetlen szál, amitől a falra mászom. Mi baj történhetne? Végzős! Maximum elballag, és többé nem beszélnek, az élet viszont nem áll meg.
Nos, akkor kezdjünk bele. Van pár fontosabb szereplőd, én mégis négyet emelnék ki, ugyanis a kislányokról semmi mást sem tudnék mondani, minthogy imádni valóak, és őket "látva" nagyon örülnék egy óvodás kistestvérnek.
Nica: Egy kemény, érett gondolkodású, kreatív lány, aki megpróbálja kirekeszteni az életéből az embereket, ezzel megvédve magát egy, vagy akár több esetleges csalódástól. A gyűlölet, amit Alexander iránt táplál, eleinte lappang, végül, amikor interjút kell készítenie vele, a felszínre tör és kiteljesedik. Nem hiszem, hogy képes lennék olyan jól jellemezni őt, ahogy azt a másik főszereplőnk tette, de azért kitartóan próbálkozom. Egyetértek azzal, amit a fiú mondott. Nem őt, hanem saját magát gyűlöli, azt, hogy annyira hasonlítanak egymásra. Nica kissé prűd, nem viseli jól, ha nyíltan flörtölnek, vagy a szexről beszélnek a közelében, ami fura, tekintve, hogy már gimnáziumba jár, és nem is elsőéves. Ez viszont nem kifejezetten hátrány, hiszen melyik fiú ne szeretne megrontani egy ártatlan lányt?! S épp itt jön be a képbe Mr. Kedves, És Lébókolom A Csillagokat Az Égről, alias Kyle.
Kyle: Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem kedvelem, viszont van bennem valami, ami óvatosságra int vele kapcsolatban. Hiszen úgy érzem - mint író, és olvasó -, ha valami ilyen szép, az a velejéig romlott. Az is megfordult a fejemben, hogy van valami abban a fogadás dologban, amit Alex elejtett az egyik beszélgetésben. Ráadásul a fiú elég durva Kyle-lal, ami megint elgondolkodtat. A barátja... ha az én egyik barátom összejönne valakivel, akit kedvelek, attól még nem utálnám meg. Feltéve persze, ha tudom, hogy rosszat akar annak, akit kedvelek... na jó, lehet kicsit érthetetlen a kikezdhetetlennek hitt logikám, de tíz perccel múlt éjfél. Ennyire telik.
Alexander: Hogyan is jellemezte Nica? Egy bunkó, beképzelt, érzéketlen barom... vagyis minden lány plátói szerelme, az elérhetetlen élsportoló, akit meglepő módon a főszereplőlány a háta közepére sem kíván. Bevallom, az én fejemet is elcsavarta. Na, nem kell egyből rosszra gondolni, nem a bunkóság a gyengém, inkább az, hogyha valaki okos. Alex pedig kifejezetten az, ez pedig már az interjúnál bebizonyosodott a számomra. Oszlopos Damon Salvatore fanként imádom, ha egy fiú egyszerre tűnik rossznak, és jónak. Az, hogy Kyle óvva intette Nicát Alextől, és az, ahogy a fiú bánt a lánnyal... a hangulatingadozásai számomra megmutatják, hogy belül kicsit bizonytalan, ettől pedig úgy érzem, meg kell védenem. Aztán lehet, hogy tévedek, ennek ellenére izgatottan várom, hogy elhessegesd a ködöt, ami köré kreáltál. Mert az, hogy van egy édes húga, aki mellett meglágyul, nem feltétlen jelenti azt, hogy tökéletes a családi háttere.
Angel: Nica legjobb barátnője, tökéletes divatdiktátor, egy okos szőke, akiért döglenek a pasik, de akit csak egy fiú érdekel, akit ha meglát, azonnal bizonytalanná válik. Ugyan már! Álljon a sarkára, és beszéljen a főszerkesztővel, mert ez az egyetlen szál, amitől a falra mászom. Mi baj történhetne? Végzős! Maximum elballag, és többé nem beszélnek, az élet viszont nem áll meg.
Helyesírás:
Örömmel vettem tudomásul, hogy nem csak a design, és a történetvezetés, de a helyesírás is majdhogynem kiváló. Pár apróbb hibával találkoztam, ezeket viszont pontokba szedtem, ahogy azt mindenki másnál szoktam.
IGEIDŐK
Mint minden ember, aki valaha írásra vetemedett, te is elköveted azt a hibát, hogy a múltba jelent, a jelenbe múltat keversz. Ez persze könnyen orvosolható, például átolvasással. Ez szintén igaz az elütéseidre, amiket most nem emeltem ki, hiszen nem volt belőlük eget rengetően sok.
"Néztem az izgatott diákokat az udvarban, ahogy a legújabb suliújságot szorongatják a kezükben és kisebb csoportokban hangosan megbeszélik a tartalmát." Mivel többnyire múlt időben írsz, ennek tükrében javítottam ki: Néztem az izgatott diákokat az udvarban, ahogy a legújabb suliújságot szorongatták a kezükben és kisebb csoportokban, hangosan megbeszélték a tartalmát.
SZÓSORREND
Ez nem is kimondott hiba, inkább csak az olvasók kedvéért döntöttem úgy, hogy felhívom rá a figyelmed. Vannak mondatok, amiket kicsit túlbonyolítasz azzal, hogy megcseréled a szavakat. Hoztam is rá egy példát:
"Türelmes voltam, nem sietettem, de az én reményeim is egyszer elmúlnak és az idő is elfogy."
Helyesen: Türelmes voltam, nem siettem, de egyszer az én reményeim is elmúlnak, ahogy az idő is elfogy.
"A" BETŰ
Észrevettem, hogy mostanában egyre többen "felejtik" le az 'a' betűket, ezzel művészibbé téve a mondataikat. Ezzel csak az a baj, hogy néhol már egyenesen zavaró, ha kimaradnak ezek a határozott névelők. Egy mondat a hasonlatoktól, és nem az 'a' betűk hiányától lesz szép!
"Nem tehettem semmit, elvesztettem bizalmát." Helyesen: Nem tehettem semmit, elvesztettem a bizalmát.
NAP/HOLD
Én úgy tanultam, hogy a Napból és a Holdból csak egy van, akárcsak a Földből és a Marsból, melyeket épp ezért nagy betűvel kezdünk, mert nevek, mint a Csilla vagy az Ági.
"(...) a hold átadta helyét a fényes napnak, ami elfoglalta helyét az égbolton." Helyesen: (...) a Hold átadta a helyét a fényes Napnak, ami elfoglalta a helyét az égbolton.
IGEKÖTŐK, KICSIT MÁSKÉPP
Ezt mégis hogyan értem?! Van, amikor az igekötő szebben mutat, és olvasásra is jobban hangzik, ha nem az ige mögé, hanem az ige elé kerül (és ez fordítva is igaz). Tudom, ez mind csak szőrszálhasogatás, de igyekeztem megkeresni a legapróbb hibákat is, amiket kiköszörülve a történeted remekművé válhat.
"A fejemet csak akkor emeltem fel ismét, mikor a sulicsengő hangja húzott vissza a földre, így kénytelen voltam hallgatni rá és bemenni a termembe, hogy még egy unalmas órát végigüljek." Helyesen: A fejemet csak akkor emeltem fel ismét, amikor a sulicsengő hangja visszahúzott a földre, (...)
Örömmel vettem tudomásul, hogy nem csak a design, és a történetvezetés, de a helyesírás is majdhogynem kiváló. Pár apróbb hibával találkoztam, ezeket viszont pontokba szedtem, ahogy azt mindenki másnál szoktam.
IGEIDŐK
Mint minden ember, aki valaha írásra vetemedett, te is elköveted azt a hibát, hogy a múltba jelent, a jelenbe múltat keversz. Ez persze könnyen orvosolható, például átolvasással. Ez szintén igaz az elütéseidre, amiket most nem emeltem ki, hiszen nem volt belőlük eget rengetően sok.
"Néztem az izgatott diákokat az udvarban, ahogy a legújabb suliújságot szorongatják a kezükben és kisebb csoportokban hangosan megbeszélik a tartalmát." Mivel többnyire múlt időben írsz, ennek tükrében javítottam ki: Néztem az izgatott diákokat az udvarban, ahogy a legújabb suliújságot szorongatták a kezükben és kisebb csoportokban, hangosan megbeszélték a tartalmát.
SZÓSORREND
Ez nem is kimondott hiba, inkább csak az olvasók kedvéért döntöttem úgy, hogy felhívom rá a figyelmed. Vannak mondatok, amiket kicsit túlbonyolítasz azzal, hogy megcseréled a szavakat. Hoztam is rá egy példát:
"Türelmes voltam, nem sietettem, de az én reményeim is egyszer elmúlnak és az idő is elfogy."
Helyesen: Türelmes voltam, nem siettem, de egyszer az én reményeim is elmúlnak, ahogy az idő is elfogy.
"A" BETŰ
Észrevettem, hogy mostanában egyre többen "felejtik" le az 'a' betűket, ezzel művészibbé téve a mondataikat. Ezzel csak az a baj, hogy néhol már egyenesen zavaró, ha kimaradnak ezek a határozott névelők. Egy mondat a hasonlatoktól, és nem az 'a' betűk hiányától lesz szép!
"Nem tehettem semmit, elvesztettem bizalmát." Helyesen: Nem tehettem semmit, elvesztettem a bizalmát.
NAP/HOLD
Én úgy tanultam, hogy a Napból és a Holdból csak egy van, akárcsak a Földből és a Marsból, melyeket épp ezért nagy betűvel kezdünk, mert nevek, mint a Csilla vagy az Ági.
"(...) a hold átadta helyét a fényes napnak, ami elfoglalta helyét az égbolton." Helyesen: (...) a Hold átadta a helyét a fényes Napnak, ami elfoglalta a helyét az égbolton.
IGEKÖTŐK, KICSIT MÁSKÉPP
Ezt mégis hogyan értem?! Van, amikor az igekötő szebben mutat, és olvasásra is jobban hangzik, ha nem az ige mögé, hanem az ige elé kerül (és ez fordítva is igaz). Tudom, ez mind csak szőrszálhasogatás, de igyekeztem megkeresni a legapróbb hibákat is, amiket kiköszörülve a történeted remekművé válhat.
"A fejemet csak akkor emeltem fel ismét, mikor a sulicsengő hangja húzott vissza a földre, így kénytelen voltam hallgatni rá és bemenni a termembe, hogy még egy unalmas órát végigüljek." Helyesen: A fejemet csak akkor emeltem fel ismét, amikor a sulicsengő hangja visszahúzott a földre, (...)
Összességében:
10/9 - a blogod gyönyörű, a fogalmazásod kellemes, a helyesírás csak helyenként kifogásolható. Azért vontam le azt az egy pontot - a helyesíráson kívül -, mert néha nagyon zavart Angel bizonytalansága, plusz nem vagyok kibékülve a fejlécen szereplő lánnyal. Ennek ellenére bekerültél az elitbe. Sok sikert a továbbiakban!
10/9 - a blogod gyönyörű, a fogalmazásod kellemes, a helyesírás csak helyenként kifogásolható. Azért vontam le azt az egy pontot - a helyesíráson kívül -, mert néha nagyon zavart Angel bizonytalansága, plusz nem vagyok kibékülve a fejlécen szereplő lánnyal. Ennek ellenére bekerültél az elitbe. Sok sikert a továbbiakban!
Millio puszi Xx
szerecsendio
Drága szerecsendio!
VálaszTörlésMár nagyon vártam, hogy végre elolvashassam a véleményedet a blogomról. Ne tudd meg, hogy mi játszódott le bennem, míg azt vártam, hogy végre betöltsön az oldal. Aztán ijedtemben letakartam a szöveget, hogy véletlenül se tudjak beleolvasni, ugyanis ebben a késői órában nem lett volna valami előnyös, ha a földbe tiporsz. Gyorsan letekertem a pontozáshoz, hogy lélekben fel tudjak készülni a legrosszabbra. Megdöbbenve láttam a magas pontszámot, amit először nem akartam elhinni, majd vigyorogva, mint a vadalma, feltekertem a kritika legelejére és elkezdtem olvasni.
Nagyon szépen köszönöm a kedves szavakat, amikkel a blogom kinézetét illetted. Igazán jólesett minden, amit mondtál. Azt sajnálattal olvastam, hogy neked nem nagyon jön be a fejlécen szereplő lány. Ami azt illeti, már más is mondta, de nem bírtam rávenni magamat, hogy lecseréljem, mert van benne valami, ami Nicára emlékeztet. Persze, nem a kinézete, az én képzeleteimben egyáltalán nem így néz ki, de mégis mikor ránézek, valamiért ő jut róla az eszembe, már az első "találkozásunk" óta. Ez egy ilyen megmagyarázhatatlan dolog, és valószínűleg rajtam kívül más soha nem is fogja megérteni. :)
Ismét nem tudok elégszer köszönetet mondani. Elképzelni sem tudod, hogy mennyire sokat jelentenek nekem a dicsérő szavaid!
A történet valóban azon alapszik, hogy az újságíró lány egy irománya megjelenik a suliújságban a " híres, de bunkó fiúról, akibe időközben beleszeret", de azt hiszem, a többi ilyen blogtól eltérve, itt a lánynak sejtelme sem volt arról, hogy kiadják, hiszen esze ágában sem volt megmutatni bárkinek is. A másik pedig, hogy nem csak egy cikk jelent meg a neve alatt, hanem egy egész könyv.
Igazság szerinte a prológusban még egyáltalán nincs benne a történet vége. Az már eddig is nyílt titok volt, hogy összejönnek - , hiszen a két főszereplő mi mást tehetne? - , de az előszó végén szét is mennek. Az csak egy részlet volt valahonnan a történet háromnegyede felé. De hogy mi lesz utána? Azt senki sem tudhatja. Talán újra egymásra lelnek, talán Alexander nem tud túllépni a leírtakon. :)
Írtad is Nicáról, hogy elzárkózott az emberektől, éppen ezért a flörtölés és a szex megemlítése egy fiú társaságában csak természetes, hogy zavarba ejti, ugyanis számára ez egy teljesen ismeretlen terület, nem tudja, mikén reagáljon, függetlenül attól, hogy már másodéves gimnazista (egyébként ismerek olyan másodéves gimnazistát, akinek még maga a "szex" szó leírása is gondot okoz). Így én nem mondanám furának.
Nehezemre esik nem kijavítani a Kyle-ról alkotott nézeteidet, de ez csak természetes, hogy így látod, hiszen még nem ismered őt annyira, mint én. :)
Már egy kicsit én is éreztem, hogy túl sokáig húztam Angel titkának felfedését a szerelemmel kapcsolatban, ezért a következő fejezetbe bele is tettem egy rövidebb indoklást, ami remélem, hogy megmagyarázza, miért nem lépett még semmit az érdekében, hogy történjen valami közte és Erik között.
Ismét minden hálám a tiéd, amiért felhoztad nekem ezeket, a hibákat, amiket azonnal ki is javítok, hogy az új érdeklődők zökkenőmentesebben haladhassanak az olvasással.
Tudom, már vagy ezerszer leírtam, de újfent nagyon köszönöm, hogy megosztottad velem a véleményedet! Igyekszem megfogadni a tanácsaidat és minden hibára, amit megemlítettél, triplán odafigyelni.
Ölel,
M. Mircsi
u.i.: Elnézést, ha néhol elírtam volna valamit, értelmetlenül fogalmaztam volna, vagy csak követhetetlen voltam, de azért mégis csak 2:08-at mutat nálam az óra. :)
Drága Mircsi!
TörlésHűha, nem gondoltam volna, hogy valaki ennyire fél attól, hogy a földbe döngölöm a blogját, ez igazából így korán reggel egy kicsit megnevettetett. Boldog vagyok, hogy ennyire örülsz annak, hogy ilyen jó véleménnyel voltam a blogodról, így olyan, mintha adtam volna neked - megkésve bár - egy karácsonyi ajándékot, ez pedig csak még inkább mosolygásra késztet.
A fejlécen szereplő lánnyal kapcsolatos érzéseidet megértem, gondoltam, hogy van valami a háttérben, ami miatt őt választottad, azt hiszem ezt meg is említettem a kritikában, de ha nem, akkor bocsi, kifelejtettem, de így gondoltam.
Ami a Kyle-os dolgot illeti... most csak még inkább érdekel, miért mennek szét Nicával, ha nem azért, mert a fiúval sántít valami. Kíváncsian várom a folytatásod <3
Elütést pedig nem találtam, szóval még hajnalban is a toppon vagy, ez azért nem semmi :)
Szóval, még egyszer, nagyon szívesen csináltam, tényleg őszintén ezt gondolom, a blogod megér egy kilencest <3
Millio puszi Xx