17. Kritika - One Direction"Sztorik

One Direction"Sztorik

link (x)

Trailer:
-

Kinézet:
Nem szép. Először is: nincs fejlécetek, ami manapság szinte már alap követelménynek számít, egyfajta design Number One szabálynak, tudom is én, minek hívjam. S ha ez nem lenne elég, a fejlécetek helyére egy kisebb novellát írtatok, amit a helyetekben "fülszövegként" bemásolnék oldalra a modulsávba, mondjuk egy, a történethez illő kép alá.
A hátteretek egy alap blogger háttér, egyáltalán nem szép, szerintem választhatnátok egy egyszerűbbet, amin nincsenek hatalmas telefonfülkék. Tudom, hogy London és One Direction, de ez akkor is túlzás.
A bejegyzéseitek betűtípusa olvasható, aminek nagyon örültem, de ennyinél meg is állok, ami a pozitívumokat illeti, hiszen sem egy sorkizárást, sem egy normális tagolást nem találtam. Valamikor nagyobbak, valamikor kisebbek a betűitek, ami zavaró, arról nem is beszélve, hogy ezer és egy képet sűrítetek, egy alig másfél oldalas fejezetbe. Nagyon idegesítő, hiszen nem engeditek, hogy az olvasó elképzelje az egyszerű ruha-összeállításaitokat, vagy a tájakat, esetleg a buliban lévő, hatalmas tömeget. Írjátok körül ezeket az "apróságokat", ahelyett, hogy két mondatonként bevágtok egy képet!
Aztán ott van a modulsáv, amire megint csak nem találok szavakat. Nincs normális chat ablak, így nem tudtok beszélgetni az olvasóitokkal. A rendezett képeiteket - plusz pont, hogy egyforma méretűre vágtátok őket - belesűrítettétek az elejére, ahelyett, hogy külön oldalt nyitottatok volna nekik egy kis ismertetővel fűszerezve.
A lejárt szavazást szerintem szedjétek le oldalról, mert nagyon csúnya és felesleges, a népszerű bejegyzések modulról pedig már szót sem ejtek. Semmi jelentősége, az olvasók amúgy is sorban haladnak, nem egyből a "legnépszerűbb" vagy "legközkedveltebb" fejezetre kattintanak rá.
Ezenkívül hiányolom a blogarchívumot, ami nem is baj, hiszen én is le szoktam szedni a blogjaimról, azzal a különbséggel, hogy én csinálok a részeknek egy külön oldalt, amit nálatok nem találtam meg.
Egy szó, mint száz: hatalmas ÁTALAKÍTÁSRA szorul az oldalatok. Manapság az emberek kilencven százaléka egyből bezárja azokat a blogokat, amelyek nem rendelkeznek igényes külsővel. Ez pedig azért van, mert az összecsapott designból egy összecsapott történetre következtetnek.

Történet:
S eljutottunk ahhoz a ponthoz, ahol be kell vallanom: a belső pontosan olyan, mint a külső. Összecsapott.
A történetetek sablonosabb a sablonnál, és el is mesélem, miért jutottam erre a következtetésre.
Kedves főszereplőnk, Hannah, nincs jóban a testvérével, különcnek érzi magát, amiért nem egy plázacica, s a vásárlás helyett leginkább a sportot helyezi előtérbe. (megjegyzem, én is ilyen vagyok, mégsem érzem magam különcnek, hiszen minden ember más, és nem hiszem hogy az esetleges stílusbeli különbségek miatt kinevetnék az embert. Főleg, hogy nem egy emosról vagy egy punkról van szó) Nos, Hannah találkozik Niall Horannal... de vajon hogyan?! Hát persze! Egy véletlen baleset folytán, amikor is a fiú fejbe rúgja egy focilabdával a lányt. Még nem olvastam elégszer.
Itt átugrok egy gyerekes vitát Hannah és a nővére között, és egyből rátérek kedvenc szerelmespárunk második véletlen balesetére. Bolt, vásárlás és figyelmetlenség. Végül is, miért ne... lehetséges, hogy vannak ilyen béna emberek, néha én is esetlen vagyok, így ezen még nem akadok fenn. MÉG.
Telnek az órák, elérkezik a buli ideje. Hozzáteszem, volt egy jelent, aminél dobtam egy hátast és kétkedve gondolkoztam el azon, vajon voltatok-e már buliban, voltatok-e már részegek, vagy egyáltalán keveredtetek-e már hasonló szituációba.
"- Héé, add vissza! - fordultam hátra, már nem józanul. Hoppácska, ez Niall!" Hoppácska, kedves főszereplőn berúgott a levegőben keringő oxigénmolekuláktól, ugyanis Niall elvette tőle a sört, még mielőtt belekortyolhatott volna. (Teszem hozzá, abban a pillanatban jött le az emeletről, így biztos vagyok benne, hogy még nem ihatott elég alkoholt.)
A kedvenc jelenet címet mégis ez vívta ki magának:
"Ezt ő is észrevehette és letett és betuszkolt a WC-be, megfogta a hajam és már okádtam is mint egy sárkány, csak épp nem tüzet... Fúú olyan undi."
"Pedig tudom, hogy mindegyik igen! - mondta és magához húzva megcsókolt." Khmm, milyen szép is a szerelem, amikor már egy hányás után is édessé válik egy csók. Ti tényleg smárolnátok valakivel - eltekintve attól, mennyire szép, helyes, szexi, vagy, hogy kiöblítette-e a száját vagy sem -, aki előttetek hányt? Hát én biztos, hogy nem!
S ha már abszurd dolgok, akkor meg kell említenem az ezüstérmest is (háttértörténet: első közös randi, ahol Hannah felállt egy sziklára és megcsúszott, ezzel majdnem kilapítva a szépséges arcocskáját):
"- Niall, azt hiszem eltört a bokám. (...)"
"- Semmi baj. Haza viszlek, holnap korán reggel meg elmegyünk orvoshoz." Még sosem jártam Angliában, de kételkedek benne, hogy az ott élő fiatalok még nem hallottak a "sürgősségi" vagy az "orvosi ügyelet" szavakról. Ráadásul, ha valakinek eltörik a bokája, akkor az kicsikét több fájdalommal jár. Legalábbis szerintem, aki még sosem törte el semmijét sem. Végül is, lehet, hogy tévedek.
A történetetek nem elég kidolgozott, gyakorta elrugaszkodtok a valóságtól - elrugaszkodtok?! Akarom mondani a fellegekben repültök. Arról nem is beszélve, hogy SIETTEK. Mintha üldözne titeket valaki. Hiszen még csak öt rész van fenn, de Hannah kibékült a testvérével, összejött egy világsztárral... értitek. Ilyen egyszerűen nem létezik! Lehetetlen.

Szereplők:

Nos, ez az egyik kedvenc pontom, hiszen ha érdekesek és egyediek a karakterek, akkor ez sikeredik a leghosszabbra (a kivétel azonban csak erősíti a szabályt). Nálatok három fontosabb szereplő van, akiket illene megemlítenem, így neki is kezdek.
Hannah: ez elején annyira tetszett, hogy sportos, még az orbitális klisétek ellenére is: NEM SZERETI A BANDÁT. Mégis elegendő volt számára egyetlen félmosoly, s egy kedves bók; máris megváltozott.
"Niall Horan, igen a One Direction-os Niall... ajj, nem tudom, hogy egyesek mit esznejk (elütés) rajta." -1. fejezet.
"Mi van, azt mondtam volna, hogy csábító??!! :O" - 1. fejezet.
"Húú, de megváltoztam egy fiú miatt.!? :/ De, megéri egy világsztárért ;)" -3. fejezet.
S ha ez a jellembeli fejlődés - hanyatlás - nem lett volna elég... kikerekedett szemekkel vettem tudomásul, hogy Hannah csupán 14 éves. (Nem mellesleg Emilie Nereng "játssza" aki körülbelül már 19-20 éves). Ilyen fiatal szereplőknél ez az öt év különbség még nagyon sokat számít, így egyáltalán nem élethű, bár ez az apróság sokat segített kedves Hannahnak, amikor elment a boltba. Kiskorú ugyanis nem vehet alkoholt! "Rögtön bementem a boltba és onnan rögtön a piák felé, gondoltam ma egy kicsit én is túllőhetek a célon! :D" Tökéletesen tükrözi azt a fajta fiatalságot, akik a jelenben élnek. Sajnálatos. Ráadásul az első két fejezetben a hajamat téptem a pufogásától.
"Pfúú, de utálom ha így beszél..." A szívemből szóltál, mert PFÚÚ, DE UTÁLTAM, HOGY ÍGY BESZÉLTÉL!
A második legfontosabb szereplő Niall, akiről nem tudtam meg mást, csupán, hogy egy világsztár, roppant aranyos, szeret focizni és belül igenis romantikus lélek - kár, hogy egy pedofil, hiszen Hannah 14, neki pedig már jogsija is van.
Hannah nővére, Ellie, a szokásos plázacica nővér, aki veszekszik a húgával, háttérbe szorítja azt, esetleg még féltékeny is. Bár, az utolsó fejezetben, mintegy derült égből villámcsapás, ledobta az utálatos gúnyáját, és maga lett a megtestesült Szűz Mária. Nem értem... tényleg felfoghatatlan.

Helyesírás:
Alapjában véve, ti is tisztában vagytok a helyesírás alapszabályaival, viszont elég sok hibát találtam, amire szeretném felhívni a figyelmeteket.

EGYBEÍRÁS ÉS KÜLÖNÍRÁS
"Már sötét volt és csak annyira emlékszem, hogy valaki ki vesz a kocsiból és..." Annak idején minden egyes kisiskolásnak három igen egyszerű szabályt kellett megtanulni az igekötők használatáról.

• ha az igakötő az ige előtt áll, akkor egybeírjuk
• ha az igekötő az ige után áll, akkor különírjuk
• ha az igekötő és az ige közé beékelődik egy szó, akkor mind a hármat külön írjuk

Ezek után már rájöhettetek, mi volt a hiba. Helyesen valahogy így néz ki a mondat: Már sötét volt, és csak annyira emlékszem, hogy valaki kivesz a kocsiból és...

"- Csak az, hogy Horant életében először utasították vissza, akár miben." helyesen: - Csak az, hogy Horant életében először utasították vissza, akármiben.
"Mivel a fűben feküdtem gyorsan felültem, hogy megnézzem, hogy kik azok, de akkor bumm... Fejberúgott valaki!! helyesen: Mivel a fűben feküdtem, gyorsan felültem, hogy megnézzem, hogy kik azok, de akkor bumm... Fejbe rúgott valaki!

IGEIDŐK
Nagyon sokan el szokták rontani az igeidőket - jelenbe múltat, múltba jelent kevernek, ami könnyen orvosolható, ha átolvassátok a fejezeteket, még mielőtt közzétennétek őket.
"Miután kiválasztottam a ruhámat, elmentem fürödni, mert már 5 óra múlott és a nővérem biztos hamarabb ide hívja a célszemélyünket, Niallt."
Nem tudtam eldönteni, melyiket használtátok többször, ha jól emlékszem, a múltat, így ennek tükrében javítom ki a hibát. Helyesen: Miután kiválasztottam a ruhámat, elmentem fürdeni, mert már elmúlt öt, és biztos voltam benne, hogy a nővérem hamarabb idehívta a célszemélyünket, Niallt. Kicsit átfogalmaztam, mert meg szerettem volna mutatni, hogy nem kell megijedni a hosszabb mondatokról sem. Ne féljetek választékosabban körülírni a történéseket.

S ha már a választékosságnál járunk; SZÓISMÉTLÉS
"Sok cicababa ezért kiröhög, de én sportos, fiús csaj vagyok, de ez nem azt jelenti, hogy rosszabb és csúnyább vagyok mint azok..." Helyesen: Sok cicababa kinevet ezért, hiszen én sporton és fiús csaj vagyok, pedig ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy rosszabb vagy csúnyább lennék, mint ők.
(megjegyzem, sokszor lehagyjátok a vesszőket)

BETŰS ÉS ÍRÁSJELEK SZÁMA
*betű
"- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!! Ki a franc vagy te?!" Fogalmam sincs, miféle sokk vett rá, hogy tíz "á" betűt írj egy, maximum kettő helyett, de remélem már kiheverted és soha többé, még csak meg sem fordul a fejedben. Ez túl sok! Nagyon sok! Inkább érzelmekkel fejezd ki a lány döbbenetét. Valahogy így: Ki a franc vagy te?! - kiáltottam, miközben a szívem egyre hevesebb ütemre kapcsolt a hirtelen sokktól. 
"- De légysziii! - könyörögtem neki, míg ő kinyitotta nekem az ajtót." Megjegyzem, ennél a fejezetnél már én is könyörögtem. Légyszíves, legyen már vége!

*írásjel
"Pff, nem értem ezeket a csajokat!!" Nem, én sem értem őket, ahogy téged sem. Miért kell ehhez két felkiáltójel? Anélkül is ki lehet hangsúlyozni a lány értetlenségét, vagy felháborodását.

HANGULATJELEK
Na, ezek voltak a kedvenceim - remélem érzitek az iróniát. Olvastatok már olyan könyvet, amiben - az esetleges chates beszélgetések kivételével - az író hangulatjeleket használt? Nem? Nem is értem, miért!
A hangulatjeleket egyfajta rövidítésnek is tekinthetjük, ha az üzenetekre gondolunk, melyeket nap, mint nap váltunk a barátainkkal. Természetesen lusták vagyunk kiírni, hogy "mosolygok, hű, de vicces vagy!" így egy szimpla :)-t kap, ami szép és jó... de most nem a barátaitokkal beszélgettek, hanem leírtok egy történetet. FELEJTSÉTEK EL A HANGULATJELEKET!
"A barátnőm meg kórházban. :/" Mit ne mondjak, nem jött át a szomorúsága.
"Erre ő felszaladt a szobájába, hogy megnézze, de ez a kép amit vágott.. XD röhögőgörcsel indultam a szobám felé, hogy átöltözzek." Én pedig sírógörcsöt kaptam, amikor rájöttem, hogy még mindig van olyan fejezet, amit nem olvastam el...

Összességében:
10/2 - a történet sablonos, a szereplők jellegtelenek vagy idegesítőek, az események túl gyorsak, a kinézet pedig híven tükrözi mindezen káoszt. Lassítsatok, figyeljetek oda a helyesírásra, a túlzott képmániátokra és ne rugaszkodjatok el a valóságtól. Még csak öt rész van fenn, simán ki lehet javítani. Sok sikert a blogoláshoz!

Millio puszi Xx

szerecsendio